A PR, a reklám tudatos és öntudatlan változatokban
A bejegyzés témája a tudatos és
az önkéntelen (spontán) PR és reklám jelensége.
Az
internet világa, amelyben élünk, totálisan mediatizált világ.
Megnyilatkozásaink a nyilvánosság előtt zajlanak és még akkor
is reklámhordozók vagyunk, ha ezt nem akarjuk.
A tudatos és a
nem tudatos reklám közötti különbséget igen egyszerűen
illusztrálhatom.
Ha bekapcsoljuk a tv-t, hogy egy bármilyen sporteseményt élvezzünk végig, láthatjuk a játékosok mezén a szponzor cég nevét vagy termékének, brandjének a megnevezését. A mérkőzéseket követő sajtótájékoztatón az edző öltözékéről is leolvasható lesz valahol, hogy honnan származik az egyesület működéséhez szükséges pénz, vagy kik gyártják és ajándékozzák a játékosok felszerelését.
Tudatos online PR
Mindez végtelenül tudatos, jól
körbejárt elven működik, szerződésben lefektetett szabályok
írják elő az öltözék típusát, a szponzor névírásának
színét, méretét és még a szóbeli említések minősége is
meghatározott. Nem véletlen, hogy aligha hallhatunk olyant, hogy a
mi szponzorunk vacak termékeket gyárt, katasztrofális szállodát
üzemeltet, amelyben hemzsegnek a patkányok, vagy olyan kaszinót
üzemeltet, amelyben cinkelt kártyával szedik el a pénzt a
látogatótól.
De térjünk át az internetre.
Az online PR hét
szabályát ismerjük Matt Haig Online stratégia
kialakítása című könyvéből (Alexandra, 2005):
- Csakis az igazat
- Informáljunk,
ne hirdessünk
- Harmadik fél bevonása
- Az interakció
elősegítése
- Szűk körre szabott üzenetek
- Új fogások
megtanulása
- Ne feledkezzünk meg a való világról sem
Ezek a "szabályok" igen
beszédesek és az idézett mű 86. oldalánál fellapozhatóak.
Ám
az önkéntelen, nem tudatos PR-nak nem nagyon vannak szabályai :-)
Nem tudatos PR és reklám
Példát erre is számtalant
találhatunk. Gondoljunk csak az egyik parlamenti frakcióvezető
méregdrága táskájának történetére.
(A méregdrága táska
miatt magyarázkodásra kényszerült, végül elárvereztette a
táskát és az árát jótékony célokra ajánlotta fel.)
Vagy
gondolhatunk a parlamenti pad alól kivillanó márkás képviselői
cipőre, melyen még az árcédula is ott virított. (Gazdája
szintén magyarázkodásra kényszerült a felettébb drága cipő
miatt.)
Nyilvánvaló, hogy a fentebb említett két
képviselőnek esze ágában sem volt az adott termékek
reklámozása, de a termék viselésével már eleve reklámot
valósítottak meg, de a sajtómegjelenés és az internetes mémek
révén ezt rendesen meg is fejelték.
A webseo-t végző polgár is önkéntelen reklámozó lehet
A SEO, vagyis a keresőoptimalizálást
végző ember, kiváltképp, ha bő internetes megjelenéssel bír
(szakmai blog, személyes blog, facebook, twitter, LinkedIn stb.)
folyamatosan van kitéve a nem tudatos reklám veszélyének.
Életét
nagy részben cégek, vállalkozók, vállalkozások közegében
tölti, teljesen természetes, hogy erről a világról ír és hol
tudatosan, hol tudattalanul PR és reklámhordozó személlyé válik.
Blogját aligha zsúfolhatja tele olyan szövegekkel, hogy az egyik vidéki nagyvárosi cégnél X azt mondta, míg egy másik, budapesti cégnél Y úr azt vélelmezte az egyik gyártó termékéről, amelyet nem akarnék megnevezni, hogy az nagyon hasonlít egy másikhoz, amit nem ebben a városban gyártanak... A konkrétumok nélküli szöveget ki a fene fogja elolvasni?
De a másik véglet sem lesz ideális, azaz egy olyan bejegyzés, amely hemzseg egy cég termékeinek nevétől, a vállalat működésének fennkölt dicséretétől, a vezetők nevének felsorolásától, a cégre mutató linkek erdejétől.
Vagyis érdemes a tárgyilagos
bemutatás mellett az online PR ama szabályait minden ilyen
megnyilatkozásunkkor észben tartani, hogy csakis az igazat
mondjuk és lehetőleg informáljunk, ne hirdessünk.
Nem
lesz ez könnyű feladat!
***
Érdekes információk az online marketingről: